Barangoló I.

A Balaton és partja: Az utunk közvetlenül a Balaton partján vezet, így lemegyünk a partra és megnézzük és megvizsgáljuk azt, amit kisodort a víz, pl. kagylómaradványok. Beszélünk a tihanyi kecskekörömként ismert kagylómaradványról. Összehasonlítjuk a csigákat és a kagylókat. Tisztázzuk a gyerekekkel a nádas szerepét. Beszélünk a látott növényekről és állatokról, a víz hasznáról és veszélyeiről. Megbeszéljük a tó kialakulását, méreteit és a Balatont veszélyeztető környezeti tényezőket, a Balaton part csatornázottságának fontosságát.

Az erdő életközössége: A sétaösvényen beérve az erdőbe megbeszéljük a természetjárás szabályait és beszélünk a kullancsról. Megnézzük az erdő fa- és cserjefajait. Beszélünk a táplálékláncról és felállítunk egyszerű táplálékláncokat a növényektől a csúcsragadozókig. A lágyszárúak gyakran mókás nevét játékkal ismertetjük meg. Érzékszerveink segítségével vizsgálódunk. Szagolunk gyógynövényt, tapintunk furcsaságokat. A fellelt rovarokat nagyítós dobozban nézzük, majd elengedjük.

Az emberi kultúra évszázados nyomai: A Balaton fölött, az Óvár keleti oldalában a 11 - 14. században ortodox görög szertartású remeték vájták ki celláikat. Megbeszéljük a gyerekekkel, hogy kerültek a félszigetre a szerzetesek, hogy éltek itt és azt, hogy miért hagyták el a cellacsoportokat. Tisztázzuk a kőzet tulajdonságait, amelybe a szerzetesek a barlanglakásokat mélyíteni tudták.

Továbbhaladva, az Óvártetőről - amely Közép-Európa legrégebbi földsáncrendszere - tiszta időben látható az egész Balaton-felvidék. Megbeszéljük, hogy miért építettek az emberek a régmúltban földsáncot. Átnézünk a nemzeti park szomszédos tájegységeire.

A községbe érve megbeszéljük a régi házak láttán a jellegzetes tihanyi építkezés jegyeit, a természetes építési anyagok használatát (nád, helyi terméskő, fa). Beszélünk a nádtetős házakon évő kéménytetők szerepéről.

A visszhangdombon meghallgatják a gyerekek Garay János Rege c. versét és kipróbáljuk a visszhangot.