|
|
 |
TIHANY ERDEI ISKOLA - Barangoló II. 
Barangoló II. |
Az erdő életközössége: Bemutatjuk a természetszerű életgazdálkodást, a holt fa szerepét a Szarkádi erdőben és láttatjuk az egykori legelőerdőt. Megnézzük az erdőszintjeit, életközösségét. Felállítunk táplálékláncokat ( növényektől a csúcsragadozókig). Meghatározzuk a jellemző fa-, és cserjefajokat. Keressük az állatok nyomait (rágás, hang). Érzékszerveink segítségével vizsgálódunk. Szagolunk gyógynövényt, megbecsüljük, kiszámítjuk a fa korát. A fellelt rovarokat nagyítós dobozban vizsgáljuk, majd elengedjük.
|
Az utóvulkáni működés a Tihanyi félszigeten: Megbeszéljük a forráskúpok (Aranyház, Hármas-hegy) kialakulását, a keletkezett kőzet tulajdonságait, összehasonlítjuk a félsziget alapkőzetével. Példákat keresünk az utóvulkáni működésre Magyarország területén belül. Hallanak a gyerekek az Európa diploma adományozásáról. Megnézzük a sziklai növényzetet és a sziklára települt zuzmókat. Az Aranyházról ellátunk Badacsonyig, így láttatjuk a nemzeti park nagy tájegységeit a gyerekekkel. |
Az ürge természetvédelmi szerepe: A nemzeti park igazgatóság kezelésében lévő Belső-tó partján szürke magyar szarvasmarhák legelnek borjaikkal. A gyerekekkel megfigyeljük őket, megbeszéljük a ridegtartás kényegét, életmódjukat. Beszélünk a védett rágcsáló, az ürge fontos szerepéről a táplálékláncban, életmódjáról, szokásairól.
|
A Belső-tó, mint horgásztó: Az utunk a Belső-tó partjára vezet. Megnézzük és meghatározzuk a vízpart övezetes növényzetét. Összehasonlítjuk a korábban látott Külső-tó életközösségével. Megbeszéljük a tó kialakulását és a tavat veszélyeztető környezeti tényezőket, a horgászat hatását és a község csatornázottságának fontosságát. Beszélünk a tóban élő halfajtákról, elkülönítjük a honos és telepített fajtákat. Feladatlapon a gyerekek a halneveket párosítják a halak fotóival. |
|
|
SZÁLLÁSHELYEK
 "KIADVÁNY TREND 2009 II. HELYEZÉS - Weboldal kategória - Tihanytourist")
